*Sarah szemszöge
Azonnal felébredtem, reakcióul pedig felugrottam, így a lábaimnál lévő fagyis üvegpohár a földön landolt hangos zajt csapva.
- Szia életem!-topogott be Kate, megpuszilta Niall-t, kisebb féltékenység öntött el.
- Szia!-köszönt vissza unottan a szöszi, amit teljes mértékben meg is értettem.
- Szia Sarah a szerencsétlen!-gúnyolódott velem Kate, mire csak intettem neki egyet és összeszedegettem a padlón heverő szilánkokat. A konyhai szemetesbe dobtam mindent, ahol ránéztem az órára, délután 3 órát ütött. Lehoztam a laptopomat az emeletről, magamhoz hívtam Kate-t, leültünk a kanapéra és összeírogattuk a meghívottak listáját. Nehéz volt ezt az egészet úgy csinálni, hogy közbe a jegyesébe nyakig bele estem, de ilyen az én szerencsém. Miközbe már a meghívók színeit válogattuk eszembe jutott, hogy meg kéne tudakolnom az esküvő időpontját.
- Ma ugye május 23-ika van, ugye?-mosolyogtam barátnőmre hamisan.
- Igen, miért?-húzta fel szemöldökét és hullámos fürtjei közé túrt már-már undorítóan csontos ujjaival.
- Mikorra tervezitek?-böktem az ölemben lévő laptop képernyőjére, így le is esett neki miről beszélek.
- Hát..Nyár vége felé, augusztus utolsó hetében, addig bőven van idő!-meglepődtem, nagyon. Mi a francnak kell ilyen korán neki állni szervezni? Rendesen felidegeltem magam ezen az egészen, amúgy is későre járt, így elköszöntem a ház minden egyes lakójától és felmentem a saját szobámba. Rádőltem az ágyra, agyalni kezdtem a mai film nézésünkön Niall-el, mi van ha csak én képzelek bele sokat? Egy darabig még hasonló gondolatok cikáztak a fejemben, aztán elmentem fürdeni és hajat mosni, már pizsamába dőltem vissza az ágyba. Megkerestem a tévé kapcsolóját és a Démonok Között második részét kezdtem el nézni, egyedül a sötétben. Csend honolt az egész házba, valószínű már csak én voltam ébren. Hirtelen valami neki csapódott az ablaknak, szívem kihagyott egy ütemet és mivel emeleten van a szobám, erkély is tartozik hozzá, aminek az üveg ajtaján kopogtak. Rettenetesen féltem, nem tudtam mit tegyek, de aztán elhatároztam magam és a távirányítóval a kezembe nyitottam ki az üvegajtót. Csak egy nagy barna loboncot és a fekete ruhás alakját láttam, kezem lendült és fejbe vágtam a kezemben lévő tárggyal. A villanykapcsolóhoz szaladtam, feloltottam. Arcomra a meglepettség minden fázisa végig szaladt.
- Te vagy az?-meresztettem szemeimet a fejét fogó Klaus-ra.
- Igen, én vagyok! Összevesztem anyuékkal, Kanadába nem megyek vissza, így kénytelen voltam felkeresni!-magyarázkodott azonnal. Szívem meglágyult, odamentem hozzá és szorosan magamhoz öleltem, a családi vacsorán láttam utoljára.
- Éhes, esetleg szomjas nem vagy?-kérdeztem miközbe megágyaztam neki hatalmas ágyam másik felét. Az erkélyajtót becsuktam, kulcsra zártam, a filmet kinyomtam, de a tévé valami idióta sorozatnál bekapcsolva maradt.
- Mindkettő!-vigyorodott el unokaöcsém. Nevetve intettem, hogy menjünk le a konyhába. Mikor 360 sebességgel kezdett el száguldani a lépcsőn, kicsit sem hangosan szám elé tettem az ujjam, hogy halkan legyen mert mindeki mély álomba van itt már merülve. Leértünk, narancslevet és szendvicset adtam neki egy tálcán. Megköszönte, elfogyasztott mindent majd már halkan felment a szobámba fürdeni, én pedig lent maradtam inni egy pohár vizet. A mosdó felett hajoltam éppen, valaki megfogta a vállam. Azonnal megfordultam így nagyon közel kerültem az illetőhöz, aki történetesen Niall volt.
- Úristen Niall! Megijesztettél!-fújtam ki a levegőt. Kezét két oldalom tartotta, így nem tudtam szabadulni.
- Nem ez volt a célom!-hajolt egyre közelebb, szép szavakat suttogva fülembe.
- Állj le, kérlek!-nyöszörögtem. Ajkai vészesen közeledtek, egészen addig amíg összeértek enyémekkel. Forró csókban forrtunk össze, keze derekam köré fonódott, enyémeket pedig vállára helyeztem. Idilli pillanat volt, csak Klaus hangja a lépcső elől ketté tépte, elszakadtunk egymástól. Adott egy puszit a homlokomra, majd visszament az emeletre.
- Klaus mesélnem kell! Azonnal!-értem be az utolsó lépcsőfokon állva, kezét megfogva húztam felfele egyenesen szobámig..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése